Brizsu kreatív ötletek 0-tól 100 éves korig

Mamám nagyon finom kiflit sütött. Azt a jó leveles, porcukros, igazi kalóriabomba fajtát, diós és meggyes töltelékkel. Addig halogattam, hogy megtanulom tőle, míg végül már nem volt rá alkalmam. De a receptjei megvannak, és mi mást is készíthettem volna a tesóm születésnapjára, mint egy receptgyűjteményt a mama receptjeiből. Sajnos, mi anyukánkat is elvesztettük néhány éve, így időben előre haladva kiegészítettem anyukám receptjeivel, végül én is beraktam a saját jólbeváltjaimat. De persze hagytam helyet a tesómnak is a saját receptek elhelyezésére. Íme az eredmény: Ezúttal szinte kizárólag Pentart termékeket használtam. Vásároltam egy spirálos füzetet az Ildesign   nevű boltban (Debrecen), ahol mindig nagyon kedvesek, segítőkészek, öröm betérni. :D Szinte mindent tőlük szerzek be. Amiket felhasználtam: dió színű lazúr gél elefántcsont színű dekor paint soft festék egyfázisú repesztő kétfázisú repesztő sötétbarna media ink spray media ragasztó (

Az egész egy rizspapírral kezdődött. Tetszett a színe, a tengeres témája... Mostanában nagyon rá vagyok kattanva a menta szín különféle árnyalataira illetve a türkiz bármilyen megjelenési formájára. Valahogy a nyári dekoráció eddig kimaradt a szórásból, csináltam már őszit, télit, tavaszit, mindenféle ünnepkörökhöz is, de a nyár soha nem jutott eszembe... Pontosabban addig halogattam, míg végül már inkább őszi lett belőle. De idén végre sikerült! :D A rizspapír mellé még találtam a kedvenc kreatív boltomban ( Ildesign ) egy hullámos jutazsineget, vagy nem is tudom, minek nevezzem... Ez kapcsolja össze a dekorációs elemeket, illetve a színüket próbáltam összehangolni valamelyest. A rizspapír felhasználásával készült egy feszített vászon kép, egy doboz és egy fényképtartó. Mellé készítettem még egy mécsestartót és átfestettem egy pocsolyabarna kagylóhéjat. Illetve egy napszítta fém bortartó kapott új festést. A képkeret és a mécsestartó Lidlből származik, a kagyló

Rég írtam már, a család és a munka mellett a blog el lett hanyagolva, ahogy a kézműveskedés is kispadra került egy időre. Pedig kipróbáltam új anyagokat, technikákat, voltam tanfolyamon, szóval azért nem tettem teljesen félre, csak "pihentettem". Számomra a kreatívkodás stresszoldó hatással is bír(na). Azonban - mivel egyelőre nincs egy olyan helyem, ahol a "lomomat" biztonságban tudhatom a gyerekeimtől - jelentős stresszor tényező, hogy mikor nyúlnak hozzá az épp száradó festésemhez, vagy törlik fel a kiömlött tejet szalvétagyűjteményem egyik becses darabjával. :) Épp ezért az utóbbi időben igyekeztem -volna- kevés macerával járó, kevésbé helyigényes, viszonylag gyors eljárásokat találni. No, az egyik ilyen volt a beton! Csak összekeverem, kiöntöm, kivárom, kész!!! Mondjuk gyorsnak nem nevezném, mert elég hosszú időt kell a formában töltenie az "alkotásnak", de valóban nem jár nagy kipakolással, és csak keveset kell takarítani is utána. A g